Helyi adók

Mit kell tudni a helyi
adókról?

(HVG
különszám ADÓ 2016)

Kedvezmények
az iparűzési adóban

Új előírás 2016. január 1-jétől. Háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási
(a továbbiakban: háziorvos), védőnői tevé­kenységet végző vállalkozók számára a
tele­pülési önkormányzat rendeletben adóalap-­csökkentést, adókedvezményeket
állapíthat meg. Az ilyen adóelőny jogosultja csak olyan vállalkozó lehet,
akinek a vállalkozási szintű adóévi iparűzésiadó-alapja
nem haladja meg a 20 millió forintot, továbbá nettó árbevéte­lének
legalább 80 százaléka háziorvosi, vé­dőnői tevékenység végzéséből, az Országos
Egészségbiztosítási Pénztárból származik. Az adóelőny mértékének és
terjedelmének valamennyi adóalany számára azonosnak kell lennie, így például
nem tehető különbség a háziorvos és a védőnő között.

[1990/C.
törvény 39/C. § (4), 52. § 23. pont]

A települési önkormányzat dönthet arról, hogy rendeletbe iktat-e egy
olyan adóelőnyt, amely lehetővé teszi az adóalany számára az alapkutatás,
alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt köz­vetlen
költsége 10 százalékáig – az útdíj 7,5 százalékával már csökkentett – helyi
adó, csökkentését.

[1990/C.
törvény 40/A § (3)]

Nem változott. A települési önkormányzat
továbbra is állapíthat meg rendeletében adó- előnyszabályt a 2,5 millió forint
(vállalkozási szintű) adóalapot meg nem haladó vállalko­zások számára.

[1990/C. törvény
39/C § (2)]

Csekély összegű támogatások az iparűzési adóban

Új
előírás 2016. január 1-jétől.
A törvény kimondja,
hogy valamennyi, a 39/C § szerinti iparűzésiadó-előny
csekély összegű (de mini­mális) támogatásnak minősül.

[1990/C.
törvény 39/C § (5), 37/2011. (III.22.) kormányrendelet]

Iparűzésiadó-bevallás

Új előírás 2016.
január 1-jétől.
Nem kell adó­bevallást benyújtania annak
az adóalanynak, akit (amelyet) az adórendelet mentességi, kedvezményi szabálya
alapján egyáltalán nem terhel adófizetési kötelezettség. Ezen el­járási
kötelezettség alól a K+F tevékenységet végző vállalkozó, a vállalkozó háziorvos
és védőnő, a legfeljebb 2,5 millió forint összegű vállalkozási szintű
adóalappal rendelkező egyéb jogalany, valamint a tételes adóalap­megállapítást
alkalmazó kataalany mente­sülhet. Nem terheli bevallás benyújtási kötelezettség
az iparűzési adóban tételes adózó kataalanyt abban az
esetben sem, ha kataalanyisága bármely okból
megszűnik vagy szü­netel. Ez a szabály már a 2015. adóévről szóló
bevallásbenyújtás során is alkalmazható.

[1990/C.
törvény 39/B § (6) a), (7), 42. § (1)]

Nem
változott.
Azon iparűzésiadó-alanyoknak
továbbra is kell adóévi bevallást be­nyújtaniuk, akiknek (amelyeknek) a
rendeleti adóelőny – például csak 1 millió forint adó­alapig jár mentesség,
vagy az adókedvezmény mértéke 100 százaléknál kevesebb – érvénye­sítése mellett
(bármilyen összegű) adófizetési kötelezettségük áll fenn az adóévben.

[2003/XCII. törvény 32. § (1)]

Tételes iparűzésiadó-megállapítás választása

Változás
2016. január 1-jétől.
A kisadózó vál­lalkozások tételes adójának
hatálya alá tartozó jogalany (kataalany), ha az iparűzési adóban tételes
adóalap szerint kíván adózni, ezen adó­megállapítási módról kataalannyá
válásától számított 45 napon belül vagy az adóév február 15-éig dönthet az
önkormányzati adóhatóság­hoz benyújtandó változásbejelentésében.
Azaz a kataalany számára a választásra nyitva álló határidő a korábbi 15 napról
45 napra növeke­dett
.

 [1990/C.
törvény 39/B § (9)]

 

 

3 féle számítás közül választhat:
Normál levezetés, 80%-os módszer, településenként 2,5 mFt
után keletkezik fizetendő adó: bejelentés 78 napon belül vagy február 15-ig.
Nem kell benyújtást küldeni a Katásoknak megszűnéskor és a szüneteltetés
kezdetekor.

 [Hatv. tv. 39/b §
(6)a]

Nem
változott.
A kataalany számára az iparűzési adóban a
tételes adóalap szerinti adózási mód választása változatlanul egyfelől csak az
adóévre előre történő nyilatkozatté­tellel történhet – azaz nem lehet az
adóévről szóló bevallásban ezen egyszerűsített adózá­si módot választani -,
másfelől a választására nyitva álló 45 nap jogvesztő határidőnek mi­nősül

[1990/C.
törvény 39/B § (9)-(10)]

Adóbevallás az
ANYK rendszerében

Új
előírás 2017. január 1-jétől.

Úgynevezett
„központi”, a 36/2008. (XII. 31.) PM-rendelet
szerinti nyomtatványon az általános nyomtat­ványkitöltő program (ANYK)
alkalmazásával is benyújtható az állami adóhatósághoz az adó­évi iparűzésiadó-bevallás, nem csak az önkor­mányzati
adóhatóság által rendszeresített be­vallási nyomtatványon. Az állami adóhatóság
a hozzá beérkezett adóbevallásokat – tartalmi és formai vizsgálat nélkül, a
befogadó nyugta kiadásával – az adóalany székhelye, telephelye szerinti
önkormányzati adóhatóság részére haladéktalanul köteles elektronikus úton meg­küldeni
(illetve ha az elektronikus úton történő adatfogadás technikai feltételeit az
önkor­mányzat nem biztosítja, akkor öt munkanapon belül postai szolgáltató
útján). Az állami adó­hatósághoz határidőben benyújtott iparűzésiadó-bevallás
az önkormányzati adóhatóságnál jogszerűen teljesítettnek minősül.

[1990/C. törvény 42/D §]

Nem változott.
Az iparűzési adóból
szár­mazó Kékénél 100 százaléka továbbra is a te­lepülési önkormányzat saját
bevétele, az adót az önkormányzati adóhatóság számlájára kell megfizetni –
amint az a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.
törvényből következik.

Építményadó

Változás
2016. január 1-jétől.
Az építmény­adó-kötelezettség – ha a
használatbavétel nem engedélyköteles – a használatbavétel tudomásulvételét
követő év első napján ke­letkezik.

[1990/C.
törvény 14. § (1)]

Nem
változott.
Az építmény utáni tárgyi adókötelezettség
a használatbavételi (fenn­maradási) engedély jogerőre emelkedését, illetve
ennek hiányában az épület tényleges használatbavételét követő év január 1-jével
áll be.

[1990/C.
törvény 14. § (1)]

Helyiadó-adatbázis

Változás
2016. január 1-jétől.
A kincstár az önkormányzati
adóhatóságoktól be­érkezett – például a helyi adó mértékére, a rendeleti
adókedvezmény és -mentesség tartalmára vonatkozó –
adatokat a telepü­lések (fővárosban a fővárosi, illetve a kerü­leti
önkormányzat) szerinti bontásban hon­lapján már úgy teszi közzé, hogy az adózó
azokat – igénye szerint – elektronikus úton letölthesse, csoportosíthassa és
táblázatos formába rendezhesse. (Korábban csak tele­pülésre tudott keresni.)

[1990/C. törvény 42/B § (2)]

Nem
változott.
A kincstár honlapján el­érhető
adatállomány nem minősül hiteles nyilvántartásnak, abból az adózó például az
iparűzési adó önadózással való megálla­pításhoz kinyert települési adómértékadatot saját felelősségére használhatja fel.

Nyilvántartási
rendszer

Kincstár
által kiadott programot használni. Átállás
2017. október 1-ig
.